Newton angyalai

                    Mi az oka a sarki fénynek? Bevezető A sarki fény kiskorunkban még varázslatnak tűnhetett számunkra, ám a jelenségnek tudományos háttere van. A sarki fényhez gyakorlatilag 3 dologra van szükség: légkörre, mágneses térre valamint naptevékenységre. Szerencsére a mi Földünk mind a háromhoz megfelelő adottságokkal rendelkezik, így lehetőségünk van látni ezt a csodát. A sarki fény kialakulása A sarkköröknél behatolnak a légkörbe töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) ezáltal keletkezik egy időleges fényjelenség, ami maga a sarki fény. Az előbbi folyamatnak a végbemenetele az úgynevezett napszélnek köszönhető. Tehát, a Napból érkezik a napszél amely tele van nagy energiás részecskékkel. Az említett részecskék bolygónk mágneses terének erővonalai mentén áramolva beérkeznek a légkörünk felső részébe, amit ionoszférának hívunk. (A napszélnek az erőssége változó, sarki ...

Rezgések, hullámok próbadolgozat Ez a próbadolgozat jól jöhet a rezgésekkel és hullámokkal való ismeretek letesztelésére, valamint felkészülésnek a közelgő, valódi dolgozatra. A feladatsorban tesztek, kifejtős feladatok valamint egy darab számolás lesz. A megoldókulcs a feladatsor után megtalálható. Tesztek 1.  Melyik hullám polarizálható: a longitudinális vagy a transzverzális? a)  longitudinális b)  transzverzális c)  mindkettő d)  egyik sem 2.  Közegellenállással csillapított rezgésnél exponenciálisan csökken az amplitúdó.  Az előbbi mondat igaz vagy hamis? a)  igaz b)  hamis 3.  Csatolt rezgésnél mikor a legnagyobb az energiaátadás két test között? a)  ha a második test sajátfrekvenciája kétszerese az elsőnek b)  ha a két test sajátfrekvenciája azonos c)  ha az egyik test sajátfrekvenciája ötszöröse a másikénak 4. A longitudinális hullámnál… Fejezd be a mondatot! (2 helyes válasz van) a)  a részecskék rezgésének i...

BEVEZETŐ      Albert Einstein zsidó származású Nobel-díjas német elméleti fizikust, egyes tudományos és laikus körökben a 20. század legnagyobb tudósnak tartják. Ő dolgozta ki a relativitáselméletet, és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika , a statisztikus mechanika és az k ozmológia fejlődéséhez. 1921-ben Nobel-díjjal jutalmazták. Zsenialitására jellemző, hogy előre tudott jelezni olyan dolgokat, amelyeket 100 évvel később a gyakorlatban is bizonyítottak. 2016. február 11-én amerikai kutatók bejelentették, hogy gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete igazolódott, ezzel a felfedezéssel egy új tudományág született, a gravitációshullám-csillagászat. ÉLETE      Einstein 1879. március 14-én született a németországi Ulmban, amely jelenleg Baden-Württemberg tartományhoz tartozik. A fiú csak meglehetősen későn, négyéves kora után kezdett el beszélni. Bár eszközöket barkácsolt szórakozásból, mégis lassú felfogásúnak tartották, talán diszlexia ...

 Röntgensugárzás Felfedezése: - Conrad Röntgen német fizikus volt az, aki észrevette, miközben katódsugarakkal végzett kísérleteket, hogy a csőből addig ismeretlen sugárzás indul ki.  - Röntgen ezt X-sugárzásnak nevezte. (az angol nyelvben a mai napig megmaradt - X-rays) - A röntgensugárzás elnevezést csak később kezdték el használni. -Ezért az alábbi felfedezéséért 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat Keletkezése röviden:(ábra is ezt ábrázolja) A röntgensugárzás a katódból kiinduló, az anódba nagy sebességgel becsapódó elektronok lefékeződése során jön létre. Conrad Röntgen (1845-1921) A röntgensugarak keletkezésének és tulajdonságainak a megmagyarázása: - Planck-Einstein-féle fotonképpel és a Bohr által bevezetett atomi energiaszintekkel   A röntgensugarak keletkezését a fényelektromos hatás megfordításának is tekinthetjük: -A fényelektromos hatás létrejötte: egy fém felületét fénnyel megvilágítjuk->ennek hatására elektronok szabadulnak ki a fém felületéből. -...

  Délibáb Egy olyan szélcsendes, meleg napokon síkságok s nagyobb víztükrök felett észlelhető légköri fénytörési jelenség, mely a levegőbe felemelve (fordítva) mutatja a nagyobb távoli tárgyak képét.  De hogyan is keletkezik ez? Mik a fajtái? Mi az a Fata morgana? Alsó állású délibáb Keletkezése:   - a különböző sűrűségű rétegek törésmutatója különbözik-> eltérő törésmutatójú rétegek határfelületén (inverziós felületnek) a fény megtörik - tárgyakról érkező fénysugarak iránya megváltozik-> és a tárgyakat nem (vagy nem csak) a valódi helyükön látjuk, hanem a szemünkbe jutó fénysugarak meghosszabbításában Autó képe a forró úton a fénytörés miatt látszik - ilyen levegőrétegek általában a felszínnel közel párhuzamosan (vízszintesen) helyezkednek el, de előfordul, hogy függőlegesen, például sziklafal mellett-levegőben létrejövő törési jelenségek ezért leggyakrabban a horizonton, vagy annak közelében jelennek meg - pontosabb értelmezésében, magyarázatában szerepe l...

Termodinamika Mi az a termodinamika? Magyar nevén  hőtan  a fizika energiaátalakulásokkal foglalkozó tudományterülete. Gázok állapotváltozásainak molekuláris értelmezése, energetikája Gázok nyomása: függ a térfogat sűrűségtől, részecskék átlagos sebességétől, ami pedig a hőmérséklettől függ Izoterm: térfogatváltozás + részecske sűrűség>nyomásváltozás, hőmérséklet állandó-> belső energia nem változik a  Δ Eb=0, Q= -W Izochor: gázcserék hőmozgása fokozódik melegítésnél -> átlagos sebességváltozás okozza a nyomásváltozást, térfogata állandó -> nincs mechanika kölcsönhatás akkor nincs munkavégzés Δ Eb=Q Izobár: térfogatváltozás + részecske sűrűség > állandó nyomás Tágulási munka : W=p* Δ V Δ Eb=Qp* Δ V Adiabatikus: nincs hőközlés, Δ Eb=W=-p* Δ V Állapotegyenlet: p*V=N*k*T Az ideális gáz belső energiája Gázrészecskék teljes átlagos energiája: E=f/2*k*T N részecske esetén: Eb= N*f/2*k*T f= szabadsági ...