Villám

A villám

 

Kedves olvasó!

A blogunk e bejegyzésének célja, hogy még jobban felkeltsük az érdeklődést a fizikatudomány iránt, érdekes fizikai jelenségek segítségével. Mai témának a villámot hoztam és erről szeretnék röviden írni.

Mi is az a villám?

·                         A  villám nagy energiájú, természetes  légköri  elektromos  kisülés . Keletkezhet felhő–föld és  felhő –felhő között is. Áramerőssége általában 20-30 000  amper , de kivételes esetben meghaladhatja a 300 000 ampert is.

 

Hogyan keletkezik a villám?

·                         A villám egyfajta elektromos gázkisülés , ami felhőn belül, felhők között, vagy a talaj és felhők között jön létre. A villám kialakulása a felhők vízcseppjeinek, jégkristályainak súrlódására, széttöredezésére vezethető vissza, aminek következtében az elektromos töltések szétválnak a felhőn belül. A felhő felső felén a pozitív, alul a negatív töltések halmozódnak fel.

·                         Az elektromos vezetők kialakulási folyamatának végén és a földfelszín összekapcsolódik egy több, vezető csatornán keresztül, először egy gyengébb „elővillám” fut végig, majd több vagy erősebb töltés megy végbe, gyakran ugyanazon a csatornán, mert abban a pillanatban azon a legkisebb az elektromos ellenállás.

 

Mik a villám fajtái?

·                         Felhő és föld közötti

·                         Föld és felhő közötti

·                         Felhőn belüli vagy felhők közötti, ami miatt  felhővillámnak  is neveznek - Működési mechanizmus hasonló a felhő és föld közötti villáméhoz, csak éppen felhőn belül jön létre. Fénye emiatt minimális éles és nem vonalszerű, hanem a felhőtről világítja meg.

 

Mi a villámlás és dörgés időbeni eltérésének oka, mekkora a távolság?

·                         A  fény  és a  hang  terjedési  sebessége  különböző. Ugyanazt a távolságot a fény sokkal gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először a villámlást és csak utána halljuk a dörgést.

·                         Mivel a  fénysebesség  sokszorosan felülmúlja a  hang terjedési sebességét , ezért mindenféle eszköz nélkül is meg tudjuk állapítani a villámlás távolságát. Ha a két jelenség között eltelt időt elosztjuk 3-mal , közelítőleg megkapjuk a távolságot km-ben.

Hogyan tudunk ellene védekezni?

·                         Vihar esetén közeli épületbe vagy egy teljesen zárt , felül is fémmel borított gépjárműbe kell menekülni. A járművön veszély belül jelenthet a fémes részek (pl. ajtókilincs, kormány) érintése vagy közelsége.

·                         Zivatar idején lehetőség szerint kerülendő a kiemelkedő tárgyak (oszlop, torony, fák, elektromos távvezeték)

·                         A villámok elleni védekezés érdekében  Benjamin Franklin  feltalálta a  villámhárítót .

 

Érdekességek

·                         Villám vs. repülő:  a statisztikák szerint minden rendszeres kereskedelmi járatot évente átlagosan egyszer villámcsap
ás ér. Azonban repülőgépek többségének teste az elektromosan jól vezető  alumíniumból  vagy fémötvözetekből készül, ez pedig megvédi a gép berendezéseit, illetve a gép utasait a közvetlen villámcsapástól ( Faraday-kalitka  elve).

·                         Élettani hatás: Villámcsapás esetén az  áramütés  csak 10-20%-ban halálos, ha van a közelben életmentésre alkalmas személy, aki azonnal beavatkozik. Szinte mindenkinél egyensúlyi, hallás- és látászavarok lépnek fel, mert az erős fény- és hanghatás károsíthatja az érzékszerveket.

·                          Gamma kitörés:  A gamma-kitörés ideje általában rövidebb mint egy  ezredmásodperc .

·                         Mesefigurák:

Villám, aki ezt a nevet csak  írónikusan kapta, mivel lassú

           

 

Villám Mcqueen, aki gyors, mint a villám                                            

           

Remélem, bejegyzésemmel felkeltem az érdeklődésedet!

Köszönöm, hogy elolvastad!

Sára